A romák foglalkoztatottságát bővítő– helyi hálózat kialakításán és működtetésén alapuló –integrált stratégia kidolgozása Jász-Nagykun-Szolnok megyében

Jelen projekt megvalósulásának alapvető célja, hogy egy olyan, a romák foglalkoztatását bővítő megyei szintű integrált stratégiát hozzon létre a Lungo Drom Országos Cigány Érdekvédelmi és Polgári Szövetség vezetésével, mely helyi hálózati rendszer kiépítésén és működtetésén alapul.
A projekt széles társadalmi támogatottságot élvez. Támogató partnerként bevonásra került három olyan települési önkormányzat (Tiszaroff, Tiszabura, Tiszabő) fogott össze, melynek területén az országos átlagot jóval meghaladó a roma lakosság aránya, továbbá az Oktatási és Továbbképzési Központ Alapítvány, a JNSZ Megyei Munkaügyi Központ, közreműködő partnerként a JNSZ Megyei CÉSZ, támogató szervezetként pedig a megye településeinek Cigány Kisebbségi Önkormányzatai.
Ez az összefogás teremti meg annak lehetőségét, hogy a romákkal kapcsolatos problémák megoldására magasabb szinten, egy rendszerszemléletű, integrált stratégia keretében kerüljön sor.
A projekt hatására: javul a célcsoport képzettségi szintje, erősödik a tudás alapú társadalom melletti elköteleződés, további korszerű, az igényeknek megfelelő képzések kidolgozására van lehetőség. Emelkedik a roma lakosság foglalkoztatási színvonala, a beépített ösztönzőkön keresztül vonzóbbá válik a munkavállalás. Mindez magával vonja a roma lakosság egészségi állapotának javulását és megteremti a környezettudatos viselkedésre nevelés alapjait. Csökkenti a diszkriminációt, erősíti a társadalmi kohéziót.
A projekt során alkalmazott módszerek egyediek a jelenlegi gyakorlatban; olyan innovatív elemnek számítanak, melyek modellértékűvé teszik a projektet, s melyek filozófiájukban harmonizálnak az Európai Uniós gyakorlattal
Mivel nem csak a fent említett települések, hanem a megye, sőt a régió célkitűzései közé is tartozik a roma népesség foglalkoztatásának fejlesztése, jelen projekt elmaradása esetén csak elszigetelt kisebb fejlesztések valósulnának meg, jövőbe mutató strukturális megalapozottság nélkül.

A projekt célcsoportjai a tartós munkanélküliek. Tiszaroff, Tiszabura, Tiszabő területén az országos átlagot meghaladó (9,8%) a munkanélküliek aránya. (Számuk: 659 fő)
Halmozottan hátrányos helyzetű emberek, közülük is elsősorban a cigány kisebbséghez tartozók. A cigány háztartások 87%-a (közel 522000 fő) az ország lakosságának alsó harmadához tartozik, vagyis jövedelme nem éri el a KSH által kiszámított létminimumot, alapvető szükségleteit csak részben tudja kielégíteni; 56%-uk (336000 fő) pedig a lakosság alsó jövedelmi deciliséhez tartozik.
Inaktív népesség és az eltartottak. Megyei szinten a gazdaságilag aktív népesség aránya 37,4%, míg az inaktív népességé 62,6% (260342 fő)
Alacsony képzettségű emberek. A roma lakosság körében magas az iskolai képzésből kimaradók száma, fenti településeken 33.5% (2249 fő) nem fejezte be az általános iskolát.
Munkaválallásból kiszorult nők. JNSZ megyében minden 1000 férfira 1084 nő jut. Gazdasági aktivitás szerint mégis jóval magasabb a férfiak aránya (56,5%, 87.881 fő)
A pályázatot benyújtó társult települések mindegyike szerepel a 24/2003.(III.4.)Korm.R-ben meghatározott hátrányos (Tiszabő) illetőleg leghátrányosabb helyzetű (Tiszaroff és Tiszabura) kistérségek felsorolásában
E kistérségek az Észak-Alföldön helyezkednek el, ahol megyei szinten 10,7 %, azaz az országos átlagot (7,8%) meghaladó a munkanélküliség (Tiszaroffon 8,5%, Tiszaburán 9,1%, Tiszabőn pedig 12,1%). Megyei szinten a foglalkoztatottsági arány 46%, ez az országos átlagnál 3%-kal alacsonyabb (Tiszabőn a foglalkoztatottak aránya nem éri el a 10 %-ot, Tiszaburán 15,7%, Tiszaroffon pedig 21,8% az arány).
Az inaktív népesség aránya megyei szinten 34,5%. Hasonló arányokat mutatnak a fent említett települések mutatói is. Gazdasági szempontból jelentős eltérés az eltartottak számarányában látható, ami megyei szinten 28,1%, ám Tiszaburán megközelíti, Tiszabőn pedig meghaladja az 50%-ot. Ez, illetőleg az egy főre jutó gyermekek magas száma (50 és 72 gyerek/100fő) sajátságos társadalmi arculatot mutat.
A régió területén nagy mértékű az elvándorlás, egyes térségekben kritikus a népességmegtartó erő. Gyenge a gazdaság helyzet. Az egy főre jutó GDP az országos átlag 63%-a, ezzel utolsó a magyar régiók között. A kis- és középvállalkozások közötti jelenlegi együttműködés gyenge. A közlekedési kapcsolatok fejletlenek, hiányzik a megfelelő infrastruktúra. Gyenge a régió belső kohéziós ereje, hiányzik a régiós identitástudat. (Ez a fejletlenebb területeket különösen is jellemzi.)
A kistérségek között jelentős belső egyenlőtlenségek, fejlettségi különbségek tapasztalhatók a népesedési trendeket, az oktatást, a szakképzettséget, a munkaerőpiacot, az infrastruktúrát, az elérhetőséget illetőleg a foglalkoztatás erőforrásait figyelembe véve.
A lakosság egészségi állapota rossz, a várható élettartam országos szinten itt a legrövidebb. Magas a halmozottan hátrányos helyzetű, roma népesség aránya. Kifejezetten erős előítéletesség,  negatív attitűd, és diszkrimináció tapasztalható a többségi társadalom részéről.
JNSZ Megyében magukat a kisebbséghez soroló állampolgárok közel 94%-a vallotta magát cigánynak.
A KSH (2001.) adatai szerint Tiszaroffon a lakosság 7,6%, Tiszaburán 27,9%, Tiszabő községben pedig 31,3% a magukat romának vallók aránya. Ezzel szemben az Oktatási és Továbbképzési Központ Alapítvány (P.4.) által készített felmérés szerint Tiszabő az ország második olyan települése, ahol a lakosok 90%-a roma. Arányuk Tiszaroffon is meghaladja a 10%-ot. Ezt támasztja alá az MTA RKK Alföldi Tudományos Intézetének Szolnoki Társadalomkutató Osztálya kérésére (2002.) a Polgármesteri Hivatalok által kitöltetett kérdőívek összesített eredménye, miszerint a megyében élő romák száma 30-40 ezer fő.
A sajátságos roma szubkultúra speciális problémák forrása. Körükben az iskolázottsági szint alacsony. A cigányság 35-40 %-a nem végezte el az általános iskolát, középiskolát pedig csak 7-8%-uk végzett, tehát alacsony, nem piacképes képesítésű emberek.
A családi és szociális háttér, a motiváció hiánya és az iskolai kudarcok az oktatási-képzési rendszerből való lemorzsolódáshoz vezetnek, ami egyben a munkaerőpiacról való kirekesztődést is magával vonja.
A roma lakosság körében kiemelten magas a hátrányos helyzetű fiatalok aránya. Lassan felnő egy olyan generáció, melynek tagjai közül sokan már a tartós munkanélküliségbe születtek bele.
A hagyományos cigány családmodell a sokgyerekes családra épül. Ebből következően magas az eltartottak aránya, illetőleg az egyrészt a képzésből, másrészt a munkavállalásból kiszorult nők (anyák, kisebb testvéreiket gondozó lánytestvérek) száma. A megye területén élő nők inaktivitása magasnak mondható. A cigány nők helyzete a tradíciók miatt még nehezebb. A hagyományos cigány családoknál a dolgozó nő mint „státusz” nehezen képzelhető el.
Az átalagosnál jóval magasabb munkanélküliségi és eltartottsági arány e lakossági rétegnél szerény jövedelmi viszonyokat valószínűsít. Sokuknak csupán a családi pótlék és a szociális segélyek biztosítják a megélhetéshez szükséges jövedelmet.